Rottweiler

A rottweiler a római légiókat is kísérő harci kutyák leszármazottai. A katonák akkoriban még "lábon vitték" az élelmet, marhacsordák tereléséhez és megvédéséhez pedig erős, mégis gyors kutyák kellettek. Ez a jól használható fajta eljutott Rottweil-ig, mely egy kis vásárváros volt korábban. Néhány évszázaddal később ugyanakkor a marhakereskedelem egy fontos központja lett, persze az eredeti kutya is némiképpen átalakult. A kereskedők sokat utaztak, ezért még jobban megkedvelték ezt a nagyszerű fajtát, ami nemcsak az állatokat tartotta irányítás alatt, de testőrként is kiválóan megfelelt. A rottweiler erejének, gyorsaságának és harci kedvének hamar híre ment, ezért a gazdáik szívesen akasztották a pénzeszsákjaikat is a nyakukba.

Lényegében ekkortájt született meg a rottweiler elnevezés is. A következő lépés a tudatos, szelektív tenyésztés lett, azonban problémát jelentett, hogy a fajtán belül 3, egymástól jelentősen eltérő altípus létezett. A legnagyobb, legerősebb típus kissé lassú volt, szép, szabályos, sötét rajzolatú szőrzettel. A második típus közepes termetű, vékonyabb, éppen ezért mozgékonyabb is volt. Néhány példánynak egy fehér folt volt a mellkasán. A harmadik típus kis méretű volt, ezért azt be sem vonták a fajta nemesítésébe. A tenyésztők az első kettő típus előnyeit szerették volna egyesíteni egy egységes, homogén fajtán belül. A dolog sikerült, megszületett a mai rottweiler. A siker pedig nem váratott magára.

A rottweiler gondozása nem különösebben nehéz feladat. Játék és simogatás közben a gazdi úgyis könnyen át tudja vizsgálni a kutyát. Érdemes benézni a füleibe is, mert hajlamos lehet a begyulladásra. A szőrzete sima, rövid, kissé durva, merev, dús aljszőrzettel. A vedlési időszakban a kilazult szőrszálak gumis kopókesztyű vagy gumikefe segítségével távolíthatók el. A karmait a lakásban röviden kell tartani, de egyébként ha eleget mozog, akkor kellő mértékben kopnak, vágást nem igényelnek.

A nagytestű kutyák hajlamosabbak az ízületi betegségekre, sajnos a rottweiler is. A beteg, diszpláziára hajlamos kutyát nem szabad tenyésztésbe vonni, de sajnos sokaknak fontosabb (volt) az egyszeri bevétel, mint az egyedek és a fajta egészsége. Kizárólag megbízható, igazoltan egészséges szülőktől származó rottweiler kutyát szabad megvenni! Az ilyen kutya drágább, de mindig sokkal olcsóbb, mint aztán a kölyök árának a többszörösét műtétekre és gyógyszerekre költeni.