Shiba inu

A shiba ősi japán fajta, neve "kiskutyát" jelent naganói nyelvjárásban. A japán partoknál elterülő hegyvidékek lakói évszázadok óta madarak és kis állatok vadászatára használták. Egy, a 20. század elején készített, részletes tanulmány arra következtetésre jutott, hogy a shiba kutyák száma vészesen megcsappant, ezért hozzáláttak a fajta szigorú standardnak megfelelő szelektív tenyésztéshez. 1937-ben nemzeti kinccsé nyilvánították. A shiba nem szapora fajta, egy alomban mindössze 3-4 kölyök van, ezért az egyedszám lassan nő világszerte.

A shiba a legkisebb spiccfajta, marmagassága 39 cm, a legnagyobb súlya 13,5 kg.

A shiba szőrzete nem igényel túl sok gondoskodást. A kutya igen tisztán tartja magát, szőrzete pedig eleve nem hajlamos a piszkolódásra. Másik nagy előnye, hogy a szőrzet szagtalan. A vedlési időszakban azonban jelentős mennyiségű szőrt hullat, ezért ilyenkor rendszeresen kell kefélni. A karmait röviden kell tartani.